Leírás

Közepes termetű faj, megjelenésében leginkább egy nagy vízi denevérre hasonlít. Füle közepesen nagy; a fülfedő viszonylag rövid, a hátulsó éle domború, ami alapján jól elkülöníthető a többi Myotis-fajtól. Lábfeje határozottan nagy. A bunda színe a háton barna, a hasi oldalon szürkés. A vitorlafelületek szürkésbarnák.

Helyzete Európában és Magyarországon

Európában ritka. Holland, belga és német populációi szigetszerűek, de helyenként állománya stabil. Hazánk az elterjedési területének délnyugati részén helyezkedik el. A természetes élőhelyek - ártéri ligeterdők - drasztikus csökkenése, a folyószabályozások, valamint a vizek mentén oly gyakori vegyszeres szúnyogirtás következtében nálunk is ritka és veszélyeztetett.

Szálláshelyei

Folyók, tavak mentén, illetve ezek közelében telepszik meg; sík és hegyvidékeken egyaránt megtalálhatjuk. Szálláshelyeit, szülőkolóniáit leginkább faodúkban alakítja ki, de esetenként templomtornyokban, padlásokon is nagy kolóniákra bukkanhatunk. Legnagyobb ilyen telepe mintegy 2000 példányból áll, ez valószínűleg a legnagyobb európai kolónia. A téli hibernációs időszakot faodúkban és barlangokban tölti.

Vadászterületei

Mint ahogy neve is mutatja, erősen vízhez kötődő faj. 0,5 és 5 méter közötti magasságban a víz felett repülve vadászik, leggyakrabban szúnyogokat, kérészeket és tegzeseket zsákmányol. A víz közeléből csak ritkán távolodik el.

Vonulás

Téli és nyári szálláshelyei, valamint a párzóbarlangok sokszor messze esnek egymástól, így vándorlásai során akár 150-250 kilométert is megtesz. Vonuláskor a folyókat, patakokat követi, ezért védelme csak ezen víztestek megóvásával együtt képzelhető el.

Elterjedési terület

Elterjedési területe Hollandiától Nyugat-Szibériáig, északon Szentpétervár vonaláig, délen Magyarország és Románia északi részéig húzódik. IUCN elterjedési térkép ide kattintva érhető el.

Védettsége

Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.